Már csak 10-11 igazi tanítós nap! Erre a múlt héten döbbentem rá.Mindjárt üt az év vége.
Ma írtunk olyan kis próbafelmérősdit,kiváncsiskodósdit :)matekból. Olyan édesen izgultak! (ketten is kikéretőztek WC-re,pedig nem szoktak-bepisilés :))
 Különhúzogattuk az asztalokat - "most nem csoportmunka,hanem azt szeretném megtudni,hogy egyedül mit tudsz "
...és kezdődött. Az egyik kissrác,miután "elsoroltam" a feladatokat,örömében felvinnyogott: "ez nem is nehéééz !" Nem hát -a legtöbbjének és legalábbis azt hitte.
Olyan élmény nézni,hallgatni,ahogy zakatol a kis agyuk,olvasgatják az  utasításokat-hisz már "nagy,iskolás "módjára megy ez.
Néhányat marhára zavart,hogy nem kukucskálhat,nem beszélheti meg a pajtásával.Az önnálóbbaknak nem jelentett nagy problémát (csak az,hogy mikor befejezte,nem mehetett segíteni senkinek:))-merthogy olyan segítőkész ;)
-"Írjunk még egyet!! tök jó volt"
Ügyesek voltak, tök jól sikerült.

Eszembe jutott a holnapi kompetencia mérés...Miért ugyanaz a feladatlap az elit isiben is,mint pl. a mi HH-s,nehezentanuldegyorsanfelejt,és egyéb hátrányokkal induló gyerkőceinknek?