Komolyan fontolgatom,hogy írok egy szerelmetes köszönő levelet V.-nak. Hosszasan áldva szent nevét és azt,hogy átrakatott "büntibe" ebbe az iskolaépületbe (ill.telephely a pontos megnevezés:))Fogalma sem volt,milyen jót tett velem -legalább annyi időre,míg be nem záratják a sulit :s
Béke,nyugalom...megbeszéltük az évet,pakolásztunk,takarítottunk -taki nénik is nyugodtak: aranyosan nézték,hogyan hurcibáljuk a padokat ,törölgetünk,söprögetünk...maga a Kánaán :))
Az otthagyott pajtásaimmal összedobtunk egy nyárbúcsúztató traccspartit. (náluk már kezdődik a szivatás-szegények)
Meséltek arról,
-hogy "pedofil-nagyképű-semmitnemcsinálós" kollegának javasolták,hogy nézzen magának másik munkahelyet - végre,
-hogy megkezdődött a beszoktató hét a piciknek és természetesen a tanító néni az oka,ha nem annyi szülő jelent meg,amennyit V. várt (no azért nem mindegyik tantónéne...csak az ,aki nincs a "körben"- az ott levőknél a szülő a hülye)
-hogy beindult a dekorációs-projekt :minden csilli-villi- hadd lássák a népek,milyen szuper iskola,
-hogy MINDEN napra jutott értekezlet a semmiről,
-hogy már csak 290-et kell aludni a nyári szünetig :))
Hallgattam őket...persze,visszahúz a szívem,hisz ott töltöttem 24évet, de nagyon örülök,hogy ezt a sok erőlködést,rongyrázást elkerülhettem. A sz*ron egyensúlyozunk a létszám miatt,de amíg a "pásztorunkban" van egy kis hatalomvágy (márpedig van,nem kicsi),addig talán tud az isiért lobbizni. Sokszor nagyon gusztustalan,ahogy mindenhova nyelvcsapásokkal vonul,de ha nem csak saját egzisztenciáját biztosítja,hanem az isi is a szeme előtt van,akkor kicsit bocsánatos.
Utolsó kommentek