Zűrzavar

A cirkusz megérkezett,a kenyér még várat magára.

Pénteken az idei első NAGY-"bokros" értekezlet. Drága jó főnökünk lefestette,hogy milyen szuuuper minden,hosszú percekig hallgattuk a fejlesztéseket, az elnyert pályázati pénzeket, a "milyenfrankónműködikmindent". Lehet,hogy a korral jár,látás- és érzetgyengeség, -nem sok mindent veszek ebből észre :) Beszámolók a mérésekről,eredményekről,sportsikerekről,majd frakciózás. Sikerült olyan csoportot kiválasztanunk,mely inkább hasonlított az SZTK-ban ülő nénikék beszélgetéséhez: panaszáradat,jajjgatás,vállvonogatás, ... hááát...nagyon tartalmas délelőtt volt -hahaha

Nem nyafogok :a helyzethez képest, a "nagyiskolához" képest aranyélet van nálunk. A gyerekek olyanok,amilyenek, a szülők is. A munkánkat végezhetjük,ahogy tudjuk. Gondok vannak,de eltörpülnek a központiakéhoz képest.  (most már tényleg meg kell köszönnöm,hogy "büntetésből" felhelyeztek :) )

(folytatom a tanmeneteim összerakását,mert idő van:))

                     Ha egy gyerek szidalomban él,
                  megtanulja az ítélkezést.
                Ha egy gyerek haragban él,
                       megtanulja a harcot.
                  Ha egy gyerek félelemben él,
                     megtanulja a rettegést.
                    Ha egy gyerek szánalomban él,
                  megtanulja az önsajnálatot.
             Ha egy gyerek gúnyban él,
                      megtanulja a szégyent.
                        Ha egy gyerek féltékenységben él,
                    megtanulja az irigységet.
                Ha egy gyerek szégyenben él,
                    megtanulja a bűnbánatot.
                Ha egy gyerek bíztatásban él,
                   megtanulja az önbizalmat.
                 Ha egy gyerek megértésben él,
                       megtanulja a türelmet.
                Ha egy gyerek helyeslésben él,
                    megtanulja magát szeretni.
                Ha egy gyerek elismerésben él,
                             megtanulja, hogy jó, ha célja van.
                Ha egy gyerek tisztességben él,
                   megtanulja az őszinteséget.
                                   Megtanulja, mi az igazság és becsület.
              Ha egy gyerek biztonságban él,
                                                megtanulja, hogy bízzon magában és a többiekben.
                 Ha egy gyerek nyugalomban él,
                                     megtanulja megtanulni saját békéjét.

                     A Te gyermeked miben él?

 

Komolyan fontolgatom,hogy írok egy szerelmetes köszönő levelet V.-nak. Hosszasan áldva szent nevét és azt,hogy átrakatott "büntibe" ebbe az iskolaépületbe (ill.telephely a pontos megnevezés:))Fogalma sem volt,milyen jót tett velem -legalább annyi időre,míg be nem záratják a sulit :s

Béke,nyugalom...megbeszéltük az évet,pakolásztunk,takarítottunk -taki nénik is nyugodtak: aranyosan nézték,hogyan hurcibáljuk a padokat ,törölgetünk,söprögetünk...maga a Kánaán :))

Az otthagyott pajtásaimmal összedobtunk egy nyárbúcsúztató traccspartit. (náluk már kezdődik a szivatás-szegények)
Meséltek arról,

-hogy "pedofil-nagyképű-semmitnemcsinálós" kollegának javasolták,hogy nézzen magának másik munkahelyet - végre,
-hogy megkezdődött a beszoktató hét a piciknek és természetesen a tanító néni az oka,ha nem annyi szülő jelent meg,amennyit V. várt (no azért nem mindegyik tantónéne...csak az ,aki nincs a "körben"- az ott levőknél a szülő a hülye)
-hogy beindult a dekorációs-projekt :minden csilli-villi- hadd lássák a népek,milyen szuper iskola,
-hogy MINDEN napra jutott értekezlet a semmiről,

-hogy már csak 290-et kell aludni a nyári szünetig :))

Hallgattam őket...persze,visszahúz a szívem,hisz ott töltöttem 24évet, de nagyon örülök,hogy ezt a sok erőlködést,rongyrázást elkerülhettem. A sz*ron egyensúlyozunk a létszám miatt,de amíg a "pásztorunkban" van egy kis hatalomvágy (márpedig van,nem kicsi),addig talán tud az isiért lobbizni. Sokszor nagyon gusztustalan,ahogy mindenhova nyelvcsapásokkal vonul,de ha nem csak saját egzisztenciáját biztosítja,hanem az isi is a szeme előtt van,akkor kicsit bocsánatos.

a szünetnek.

Fiatalabb koromban ilyenkor már izgatottan készültem az új tanévre.Most szorongva készülök ...milyen meglepetés vár idén (tavaly ilyenkor közölték,hogy másik isibe száműztek).
 

Gyorsan elszalad a nyár,de kipihentem magam.Élveztem a csendet, sokat olvastam,ápoltam a baráti szálakat :) és a saját gyermekemmel való viszonyomat (elviseltem,hogy majdnem mindig volt nálunk vki :) - jár a vállveregetés-megértő,jófej anyuka vagyok ;).

Ritkán néztem blogokba, kezdem majd a lemaradásokat pótolni.

...lenne!

- ha nem lennék persona non grata,

(anno véleményt nyilvánítottam pl arról,hogy mi a frásznak kell 50fokban vonatozgatnunk,vagy hogy a nagylányok miért nem ücsöröghetnek este a padon-komoly,katasztrófát okozva a picik lelki világában :),sőőőőt lepaktáltam a másik iskolában dolgozókkal is,nomeg nem is beszélve arról,hogy merészeltem nagyokat röhögcsélni,esti mesét mondani a gyerekek szobájában...fúúúújjj,micsoda deviancia :) mindezekért 4éve nem kellettem a táborban)

-ha nem a P. vette volna át a teljhatalmat a táboroztatás fölött (érettségizett,nagyhatalmú,merev hp,aki azt hiszi,ő sz*rta a tábort ...)

-ha azok is elmehetnének,akik igazán szeretnének és értenek is hozzá (tisztelet a kivételnek)

-..stb.
Az a legszomorúbb,hogy az iskolavezetés el van ájulva P. munkájától. (najó,a főigazgatót nem is érdekli,az alsós ig.h.pedig nem lát)

A napokban beszélgettünk a régi táborokról,amikor a gyerekek is és a tanarak is nagyon jól érezték magukat. Szuper programok,aminek a megszervezésébe elfáradtunk ugyan,de végig röhögtük,mert mi találtuk ki és szerettük és élveztük (a gyerekek is :))
jókat kuncogok most is magamban,eszembe jutnak a régi emlékek:)

 "Balatonnál sejhaj de jó
úszik a nyaaaraalóó..."

2 éve szerződtetett az iskola egy fiatalember (vkinek a vkije).Testnevelő szakos,a médiában is dolgozott,megjárta Amerikát. Sokoldalú :) Dolgos tesisek már felfigyeltek rá,mivel el-elhanyagolta az óráit. Mondhatott viszont verset pl.karácsonyi ünnepélyen,taníthatott médiaismeretet,angolt,sőt még németet is-mert ügyes.
Az első igazi nagy döbbenet akkor ért bennünket,mikor óvatlan kollegina a könyvtárban keresett vmit,ahol pont filmet néztek a gyerkőcök tanárúr felügyeletében. Hallotta a szakszavakat,hogy "nagytotál",meg "kistotál"...odapillantott,mit is néznek.Nem kellett volna. Az egyik szereplő "viccesen" hímtagjával kalimpált és levert tárgyakat. A gyerekek kuncogtak,tanárúr pedig komolyan kommentálta a jelenet művészi értékét. A kíváncsi kolleganő pedig ámult...
Második nagy döbbenet:..Negyedikes osztályfőnöknek mesélték a lányai,hogy milyen aranyos az Xtanár bácsi,mert udvarol nekik és az mondta,"bárcsak pár évvel öregebbek lennétek..."
Harmadik döbbenet:...angol órán saját laptopjáról képeket mutatott Amerikáról,és vééééletlenül volt közte olyan kép,amin tanárbácsiról lecsúszott picit a törülköző...hoppp. Ezt kollegina lánya mesélte otthon,mivel az ő osztályában történt.Mondani sem kell,minden jóérzésű ki volt akadva. A többi gyerkőc lehet,hogy nem mesélte el otthon,vagy ha igen,a szülő nem reagált (ami sajnos mindennapi). Kolleganőnk meg vívódott,mit csináljon...
Átiratta kislányát másik iskolába -nemcsak ezért...és hát...közölnie kellett a tényt az ig.helyettessel.Az okokat is.Szép v. nem szép dolog,de elmesélte az esetet,amit meglepve hallgatott a főmama.
...és akkor történt vmi nagyon "gázos". Kislánya,akiben vakon megbízott,mert őszinte,becsületes gyerek- a bizonyítványában kiradírozott egy jegyet,átjavította (a butus). Mikor észrevették sem hitték el,hogy a lányka volt..megkereste oszt.fi-t,csalódott,dühös volt - na EZT nem kellett volna-hibázott. Kikérte magának az osztfi.,kollegina meg mehetett raportra az ig.helyetteshez -amit ott kapott...hááát...ordibálás vele,a gyerekkel (-aki még akkor sem nem vallotta be )Tanévzáró értekezleten még egyet belédöftek :szavahihetetlen,"szarkeverő"-vé lett.

...és láss csodát: a mutogatós kollegát másnap kinevezték!!!

...és kinevezték azt a kolleginát is ,aki Bp-re vitt 7gyerkőcöt versenyre,de hazafelé nem kaptak,csak 2 helyjegyet-ezért ő és még egy kislány hazajött a vonattal,a többit meg az állomáson hagyta,várják meg a következő vonatot.

Lehet,hogy kuszán írtam,lehet,hogy nem érthető,de annyi gondolat boxol bennem ...a felháborodás,sokk, az ,hogy ilyeneknek mekkora hátszelük van-mindent megcsinálhatnak...Meg az,hogy a K.Szülők minden vacakért be tudnak jönni az isibe..ezeket a dolgokat miért nem kaffogják? vagy jöttek,csak ennyire ügyesen el van tusolva minden?

...néhányuknak kilógott a nyelve,annyit melóztunk...az nem számít,hisz nem volt hangos,szép csendesen történt.

Legszívesebben megköszönném,hogy "büntiből" a másik tagiskolába raktak-jutalomnak érzem,hogy nem kell ebben dolgoznom.

 

"A munka jelképei megváltoztak. Az eddigi sarló-kalapácsot felváltja a fagyi és a galamb. Aki nem nyal, repül."  -és ez nem vicc

...ideje lenne már tényleg felébrednem

"Jobb ha elfogadom a valóságot úgy, ahogy van, és nem úgy, ahogy szerintem lennie kéne."
/Coelho

Szombaton bezártuk az évet.Elballagtak a nyolcadikosok és a szakiskolások,sőt még a zuhit is megúsztuk,bár hűvös szelek fújdogáltak-szerencsére,mert így Gézám összehúzta kicsit magát és nem rendetlenkedett :)
Az osztályteremben pár kísérő szóval megkapták a törpék az első igazi bizonyítványukat,3 kivételével.Ők jövőre ismét elsősök lesznek "szülői kérésre". Eszembe jutott anno M.Bálint azt mondta,hogy ejnyebejnye,ne ismételjen a pici elsős,mert mekkora törés az nekije - sokkal jobb,ha majd negyedik v felsőbb osztályokig eltoljuk őket és akkor ismétel??. Aki valaha is volt gyerekközelben,tapasztalhatja-pont a picinek nem törés...meg aztán nyoma sincs a biziben.
Szóval...megkapták. Mi is a virágokat.Azt a néhányat. Volt köztük alig-alig lankadozó is,de mit számít,ha mögötte ott van az a bizonyos kedvesség,szeretet,mosoly.
(pályakezdő koromra -és még az 5 évvel ezelőtti időkre is emlékeztem,amikor ped.napon és évzárókor alig tudtam elrakosgatni a csokrétákat-vázák,dunctosüvegek,vödrök voltak tele)
Gézámtól is kaptam :köszönve a türelmet; Vanessza mamája könnyes szemmel elnézést kért a kellemetlenségekért...stb.
Vége ...A héten befejezzük az adminisztrációkat,pakolás,kötelező tengés-lengés.
Tantárgyfelosztást még nem tudunk,nehogy megint augusztusi jelenésen derüljenek ki a "huncutságok".

huhhh...ez is volt.A első "nagyobb", így együtt. Eddig csak a környéken sétálgattunk,de most...
Célállomás:  Pécsvárad
Mivel még a törpék közül senki nem ült még vonaton,úgy döntöttünk,hogy emigyen utazunk.Napok óta nagy volt az izgalom. Reggel az állomáson volt a találka. Vittük a napis hideg csomagokat -érdekes módon azért otthonról is kaptak innit és kaját.
Csuda izgi volt,hogy ilyen vonattal megyünk :)- nem nagy,de vonat.
A többség időben megjelent,bevagoníroztunk :),integetés anyunak,apunak...és megkezdődött az evészet,ivászat :) Félszem az ablakon,másik a kaján. Szikrázó napsütés,jó meleg vonat...őzike,tehén,sas,disznótelep-fujjj...huu,de közel vannak a fák...híd,alatta autók-reméljük nem szakad le...kaja-pia...WC! Na ez aztán igazán fantasztikus élmény volt: száguldó-lyukba pisi Az első delikvens elkísérése után részletes magyarázatot kellett adnom a vonaton való pisilés szabályairól és veszélyeiről,hogyanok és miértek :)
Megérkezvén toronyiránt elindultunk bevenni a várat. Nem nagy város,de így is sikerült eltévednünk.Csupán csak egy utca kellett ahhoz,hogy egyre távolabb kerüljünk a vártól - átjáró meg sehol :) Alig vártuk már,hogy felérjünk,ugyanis Tomikára rájött a hascsikar- szegénykém,már nagyon odavolt. Hatalmas szerencsénkre a jegyszedő néni meglátva csóri-csapatunkat,megengedte,hogy ingyen bemenjünk a várkertbe. Letelepedtünk,ismételt evészet-ivászat után körbejártunk,megnéztük a romokat a lehető és lehetetlen helyekre is felkapaszkodtak. A bácsik,akik pont színpadot építettek ,megengedték a rögtönzött cigánytánc előadást is. Futkározás,humócska és ismét evés-ivás :) (nem semmi mennyiség fér beléjük:))
Közben csevegés István királyról - él még?...és a többi papírpénzen szereplő alakokról- hát ők,élnek? Lesújtó válaszom-már nem élnek- sem akadályozta meg a katonásdi játékot istván királyok között.
Pakolás,indulás a vonathoz.Útközben egy fagyi és kis játszóterezés is belefért.Még jó,hogy az állomáson működő csapra leltünk,le tudtuk öblíteni a fagyiragacsot.
Zötyögés haza...kaja-pia...paci,tehén (volt egy török Mehemed,evett három tehenet:)- idézet by Márk)...a WC varázsa ismét elkápráztatta őket:)
A szülők is időben érkeztek és vártak bennünket.
Mindenki kellemesen elfáradt,új élményekkel,ismeretekkel gazdagodott (akinek a neve szóba került ,senki sem él már ).Kafa volt!

Szemmel láthatóan jó irányban haladsz.(a lejtőn lefelé)  Ha így folytatod, komoly üzletember lesz belőled. (gyerekeket veszek-eladok majd) Ügyesen forgatod a pénzt,(azon töprengve,melyik számlámat nem sürgős befizetni) s a meggyőzés mesterségét is kitűnően űzöd mostanában. A nap végére kissé túlhajszoltnak érzed majd magad, így valószínűleg nem lesz kedved semmilyen programhoz. Néha neked is jót tesz egy csendes, nyugodt, családod körében eltöltött este.

hehe